Skip to content

A Szeretetlángról

Talán helyesebb lenne így feltenni a kérdést: Ki a Szeretetláng? Ahogyan a nyitóoldalunkon utaltunk rá, Szűz Mária kétezer évvel ezelőtt testben adta nekünk Szent Fiát; korunkban pedig, amikor sohasem tapasztalt szellemi harc zajlik körülöttünk, kegyelmi úton – mintegy a „lelkünkbe szülve” – ajándékozza nekünk Jézust, hogy elválaszthatatlan egységbe forrasszon Vele. A Szent Szűz Szeretetlángnak nevezi a szívéből feltörő kegyelmi áradatot, és egyben meg is határozza annak lényegét: „Szívem Szeretetlángja maga Jézus Krisztus.” Vagyis a Szeretetláng a bennünk és általunk szabadon működő Úr. Hasonlóan ahhoz, ahogyan Mária a Szentlélektől való foganása pillanatától tökéletes egységben volt Fiával, úgy a Szeretetláng és annak kegyelmi hatása is elválaszthatatlan a Szent Szűztől. Mária az Ő Szeplőtelen Szíve által nyeri el számunkra a Szeretetláng kegyelmét, ezért az rajta keresztül működik életünkben.

Jézus és Mária belső egységét, mely a Szeretetláng-üzenetekben úgy nyilvánul meg, hogy a Szűzanya mindvégig egyes szám első személyben beszél Szeretetlángjáról, leginkább akkor érthetjük meg, ha párhuzamba állítjuk azt az emberi lélek Jézusnak és Máriának szenteltségével, úgy, ahogyan Monforti Grignon Szent Lajos A tökéletes Mária-tisztelet című művében kifejti: „A mi tökéletességünk abban áll, hogy Isteni Megváltónkhoz, Jézus Krisztushoz hasonlókká legyünk, vele egyesüljünk és magunkat neki szenteljük. Tekintve, hogy Szűz Mária minden teremtmény között a leghasonlóbb Szent Fiához, ebből következik, hogy minden áhítat között a Mária iránti áhítat szenteli a lelkeket leginkább Urunknak Jézus Krisztusnak. Ebből következik, hogy minél inkább Szűz Máriának szenteli magát a lélek, annál inkább szenteli magát Jézus Krisztusnak. Ezért a tökéletes felajánlás és önátadás Jézusnak nem más, mint önmagunk tökéletes és teljes felajánlása és átadása Máriának.”

Bernardino Echeverria Ruíz bíboros 1989-ben költőien definiálta a Szeretetláng fogalmát ecuadori híveinek: „A Szeretetláng egy mérhetetlen és örök szeretet, mely Szűz Mária Szívében ég minden ember iránt, akiért Krisztus felajánlotta életét és kiontotta Vérét. Láng ez, mely megvilágít; láng, mely melegít; láng, mely tűztengert képes fellobbantani. Láng, mely Mária Szívében ég, és égni akar gyermekei szívében is. A Szeretetlángnak égnie kell mindenütt a családok megmentésére, meg kell világítania a keresztények életének minden pillanatát: a szenvedésnek, a betegségnek, a halálküzdelemnek és a halálnak pillanatát. Sőt, még a halál után is ennek a Szeretetlángnak kell vezérelnie azok reményét, akik a tisztítóhelyen vannak.”

Maga a „Szeretetláng” fogalom nem szerepel ugyan a Szentírásban, de tartalma és mibenléte levezethető néhány szentírási szakaszból, melyek Isten jelenlétére, szeretetére, s a vele találkozó emberi szív „lángra gyúlására” utalnak: „Azért jöttem, hogy tüzet bocsássak Földre. Mi mást akarnék, mint hogy lángra lobbanjon?” (Lk 12,49); „Hát nem lángolt a szívünk?” (Lk 24,32), „Ő majd Szentlélekkel és tűzzel fog benneteket megkeresztelni” (Mt 3,11); „Legyetek tüzes lelkűek. Az Úrnak szolgáltok” (Róm 12,11); „A mi Istenünk emésztő tűz” (Zsid 12,29) stb.

A Szeretetláng hatását tekintve a Szent Szűz mintegy beteljesíti a Jelenések Könyve 12. fejezetének jövendölését, melyben egy asszony, akinek öltözete a Nap, lába alatt a Hold, s fején tizenkét csillagból álló korona van, gyermeket szül. Az asszonyt – akit a liturgia Szűz Máriával azonosít – gyermekével együtt üldözőbe veszi egy sárkány, ám hiába: tehetetlen velük szemben. János apostol látomásában a sárkány akkor még inkább haragra gerjed és elmegy, „hogy harcra keljen az asszony többi gyermeke ellen, akik megtartják Isten parancsait, és akiknél Jézus tanúságtétele van” (Jel 12,17).  Ebből a szentírási szakaszból Mária alakja olyan anyaként bontakozik ki előttünk, aki gyermeke védelmére kel a sárkány, vagyis a sátán ellen. Emellett az is kiderül számunkra, hogy ha kitartunk Jézus Krisztus tanúsága mellett és megtartjuk Isten parancsait, akkor lelki értelemben mindannyian Mária gyermekei vagyunk, vagyis „az asszony többi gyermekei” közé tartozunk, ezért Ő értünk is harcba száll. Mindezt a Szent Szűz így fogalmazza meg a Szeretetláng-üzenetekben: „Én, a hajnal szép sugara megvakítom a sátánt! Veletek összefogva megmentelek benneteket! Tüzet tűzzel fogunk oltani: a gyűlölet tüzét a szeretet tüzével.” A sátán megvakítása szokatlan kifejezés, de erőteljes a szimbolikája: a Szeretetláng kiáradásnak egyik nyilvánvaló következménye, hogy a sátán – egyelőre ideiglenesen – elveszíti hatalmát, erejét és a lelkeket kárhozatba vivő képességét, így a lélek megkísértettsége csökken, illetve megszűnik.

Mindezek alapján kijelenthetjük, hogy a Szeretetláng nem egy újabb Mária-áhítat a már meglévők mellett, hanem egy új lehetőség, egy új eszköz az emberiség javára, melyet azért kaptunk a Szűzanya által, hogy hozzá hasonlóan tökéletesen eggyé válhassunk az Úrral. Amikor a Szeretetláng révén beengedjük Máriát az életünkbe és rábízzuk magunkat anyai gondoskodására, ő közbenjár értünk, védelmez, vigasztal, és mintegy magával ragad, hogy egyre inkább egyesüljünk Fiával.

Pontosan abban az időben, amikor a II. Vatikáni Zsinaton (1962-1965) az Egyház a Szentlélek inspirálására felismeri a belső megújulás szükségességét, az Úr és a Szent Szűz kiválaszt egy hatgyermekes magyar édesanyát, Kindelmann Károlyné Erzsébet asszonyt, hogy közlések, üzenetek formájában bűnbánatra, megtérésre, valamint lelki újjászületésre hívják őt – és rajta keresztül az egész emberiséget. Erzsébet az akkori fásult, Istentől eltávolodó életét ezekkel a szavakkal összegzi: „Az Úr útja, melyen vezet, nem szakad meg soha, csak mi térünk le róla. Én letértem.” Kilátástalan helyzetében, amikor a sátán már-már hatalmába keríti, az Úr váratlanul kézen fogja: „Leányom, meghívlak az Én iskolámba felvételre. Örülj és légy nagyon jó tanuló. A mester Én vagyok, tanulj Tőlem! Én nem sajnálok semmi fáradságot, egész nap veled vagyok, reggeltől estig. És ha szorgalmas leszel, eredményt fogunk elérni és örömöm lesz benned.” …S ahogyan az iskoláit megkezdő gyermek mellett ott van az édesanyja, néhány nappal később a Szűzanya is megszólítja Erzsébetet, hogy a szívében uralkodó sötétséget elűzze: „Én fénycsóvát adok a kezedbe. Leányom, vedd-e Lángot! Ez Szívem Szeretetlángja! Gyújts meg nála a tiédet és add tovább!”  – vagyis: fogadd be Jézust, a Szentlélek ajándékát, aki egyre növekszik majd benned az Atyaisten dicsőségére és a lelkek javára, akiknek ezt a Lángot ejuttatod! Ez egy nagyon különleges küldetés, amelyet Erzsébet lelkesedéssel fogad, bár elbizonytalanítja őt segítségre, vigasztalásra szoruló gyöngesége és kicsinysége. Ezért a Szűzanya többször is bátorítja: „Én akarok és tudok is segíteni. Hozzád hajolok, anyai szeretetemmel simogatlak és megóvlak minden lelki veszedelemtől.”

Az Úrtól és a Szent Szűztől kapott üzeneteket Erzsébet asszony 1961–1983 között hűségesen lejegyezi Lelki Naplójába, amely azóta számos nyelven olvasható egyházi jóváhagyással, s napjainkban milliók számára az életmegújítás lépésről lépésre vezető tankönyveként szolgál. A közel negyedszázadon át tartó párbeszéd az Úrral, amelybe a Szent Szűz is gyakran bekapcsolódik, fokozatosan feltárja Erzsébet előtt az isteni szeretet mélységét, nagyságát és szépségét, s megmutatja a kegyelem kiáradásának útját, hogy ő és a gyűlölettől, önzéstől félrevezetett emberiség rátaláljon a szeretet útjára.

A Szeretetláng a Kegyelem erőteljes mozgalma, amely végigsöpör az Egyházon és az egész világon. Ez nem egy új imacsoport vagy áhítat, hanem inkább egy ajándék, amely megerősít minden szolgálatot, minden családot, minden keresztényt, minden embert a Kegyelemben – hogy az egész emberiséget elárassza a Kegyelem hatása. A Szeretet Lángja mindenkinek szól.

Hasonló történt a születő Egyházban, amikor az Istenanya jelenlétében az apostolok elteltek a Szentlélekkel. Napjaink egyre erősödő szellemi harca ellenére a Szűzanya kegyelmi időnek nevezi korunkat, a Szeretetláng kiáradását pedig – vagyis az Úrral való teljes egységünket – a Szentlélek eljöveteléhez hasonlítja: „Ez szinte olyan lesz, mint az első Pünkösd, mely elárasztja a Szeretet Lelkével, a Szentlélek erejével a Földet.” Ennek hatására a gonosz mintegy megvakulva erejét veszíti és tehetetlenné válik, mert a sötétség fejedelme képtelen elviselni Isten világosságát. Mária, Jézus anyja, amikor ezt az ajándékot az Egyháznak adta, a kegyelem legnagyobb kiáradásaként írta le, amióta az Ige testté lett. Ő Szeplőtelen Szívének szeretetét úgy helyezi csodálatos módon szívünkbe, mint a kegyelem hatását, hogy e szeretet által annyira egyesüljünk Jézussal, hogy nem marad hely a sátánnak és a bűnnek. Mindezt Pál apostol szavaival is megmagyarázhatjuk: „Amikor elhatalmasodott a bűn, túláradt a kegyelem, hogy amint halált hozóan uralkodott a bűn, úgy uralkodjék az örök életre szóló megigazulás révén a kegyelem is a mi Urunk Jézus Krisztus által” (Róm 5,20).

A fatimai látnok, Lucia nővér előtt 1929-ben megjelent a keresztre feszített Jézus. Az Úr jobb karja alatt a fatimai Szent Szűz állt, kezében tartva Szeplőtelen Szívét, bal karja alatt pedig két szó látszott: irgalom, kegyelem. Figyelemre méltó, hogy ez alkalommal a Szűzanya Szívét nem tőr járta át, mint korábbi jelenéseikor, hanem lángnyelvek koronázták, mintha ezzel előrevetítené Szíve Szeretetlángja titkát, melynek kegyelmi hatása legyőzi a sátánt. Lucia nővér víziója megmutatta, mire van leginkább szüksége az útját tévesztett emberiségnek: irgalomra és kegyelemre.

Nem sokkal később a Fausztina nővér által kapott üzenetek feltárják a világnak az Isteni Irgalmasság végtelenségét, majd a Szeplőtelen Szent Szűz, akit az angyal így szólít: „kegyelemmel teljes”, Szeretetlángja által elhozza az emberiségnek a „Kegyelem Örömhírét”: van védelmezőnk, van bástyánk és pajzsunk a gonosz elleni küzdelemben, mert enélkül gyöngék vagyunk! Ezért mondja Jézus a Lelki Naplóban: „Éld bele magad abba nagy csodába, hogy Én állandóan rendelkezésetekre állok. Nálam nem kell sorba állni, sem időt, sem helyet kijelölni, mindenkor, mindenhol jelen vagyok. Ha hívtok, fülem máris szíveteken van, figyel rátok, simogatok, gyógyítok. Nem kérek beteglapot. Én csak a bűnbánat hangjára vagyok kiéhezve. Tudom, hogy újra elestek, de ha azt látom, hogy nem kószáltok el messzire Mellőlem, gyorsan fel tudlak emelni benneteket elesettségetekből, mert isteni kezem közel van hozzátok.”

Be kell vallanunk azonban, hogy a kegyelem mibenlétét kellő hittani képzettség nélkül nehezen tudjuk a gondolkodásunkba és a lelki életünkbe beilleszteni. Teológiai értelemben a kegyelem Istennek az üdvösség érdekében adott ingyenes ajándéka, mely a teremtményt sem természete, sem érdeme alapján nem illeti meg, és jogos igénye sem lehet rá. Ezért sokan úgy képzelik el az isteni kegyelmet, hogy csak állunk az Úr előtt, mint akit halálra szántak, ám Ő mégsem ítél el bennünket. A Bibliában a kegyelem fogalma azonban sokkal tágabb jelentésű ennél. Az egyik erre használt héber kifejezés az ószövetségi korban a családi és törzsi kötelékekre utalt. Azt fejezte ki, hogy valaki hűséges, és emiatt egyfajta családi szeretet-háló révén mindig lehet rá számítani. Ennek alapján mondja a Biblia, hogy Isten hűséges hozzánk, vagyis kegyelemmel van irántunk. Van egy másik szó is a héberben a kegyelem kifejezésére, ami igazságot, megbízhatóságot jelent, és ez az édesanya szóhoz is kapcsolódik. Pontosabban azt a mozdulatot fejezi ki, ahogyan az anya kezében tartja gyermekét. E szerint az Ószövetség kegyelemként fordítható alapszavai a családi szeretet-hálóra utalnak, s a szent írók az Isten irántunk való kegyelmét is ezekkel a szavakkal fejezték ki.

Amikor tehát a Szeretetláng kegyelmi hatására gondolunk, elsősorban a családi szeretetközösség, a mindenkit átölelő Mennyei Atya képe jelenjen meg előttünk. Kapcsoljuk ezt össze Mária édesanyai szeretetével is, aki gyermekeiként a karjában tart minket, hogy így az isteni kegyelem közvetítője lehessen számunkra.

 De hogyan működik ez a kegyelmi hatás? Nehéz emberi ésszel megmagyarázni, hiszen a magunkhoz vett Oltáriszentség, vagy a bérmáláskor reánk szálló Szentlélek is titokzatos módon működik, vagyis emberileg felfoghatatlanul árad ránk a kegyelem a szentségek által.

Erzsébet asszony, aki ugyan éleseszű volt, de mindössze négy elemi (általános iskolai) osztályt végezhetett el, egy 1970-es évekből származó magnetofon felvételen szintén arról panaszkodik, hogy kellő képzettség nélkül nem tud beszélni másoknak a Szereretláng kegyelmi hatásáról:

„Egy időben az jelentette a legnagyobb nehézséget számomra, hogy miképpen válaszoljak arra a gyakran feltett kérdésre: »Mi a Szeretetláng?« Engem akkoriban is teljesen átjárt és bennem élt a kegyelmi hatás, s persze a nyelvemen volt a meghatározás is, mégsem tudtam kimondani kellő tömörséggel! Hiszen nem mondhattam el az Úr és a Szűzanya egész naplóbeli tanítását! Ha ugyanis azt válaszoltam, hogy egy új kegyelmi eszköz, kegyelmi erő, akkor elnézően mosolyogtak. Ha azt mondtam, hogy a Szűzanya Szívéből kapott tűz, akkor legtöbbjük nagyon »megértően« bólogatott, de semmi több; ha meg azt, hogy a Szűzanya Szíve Lángja az az erő, amely megvakítja a sátánt… nos, nem is részletezem az ilyenkor támadt értetlenséget!
Éppen ezért fontos, hogy világos választ tudjunk adni a kérdésekre! Nos, miközben annak idején ezeken gondolkodtam, elmélkedtem, megkértem a Szűzanyát: mondja meg Ő, hogy mi a Szeretetláng! Amikor megkaptam rá a lehető legegyszerűbb választ, vagyis hogy »Szívem Szeretetlángja maga Jézus Krisztus«, úgy éreztem, hogy kiszáll belőlem minden erő! Napokig nem tudtam másra gondolni, csak arra, hogy én erre a nagy kegyelemre nem vagyok méltó! Meg hogy ennél világosabban nem lehetett volna kifejezni a Szeretetláng lényegét. A Szűzanya meghatározása attól kezdve ott élt a szívemben, hosszú ideig azonban nem tudtam kimondani… Reggeltől estig csak a könnyeimmel küszködtem.
Aztán amikor egyszer az Ő szavaival válaszoltam meg néhány pap kérdését, akkor egyből láttam arcukon a meglepetést, de egyúttal azt is, hogy nem tudnak rá mit mondani! Ők tanult emberek, és sokan felismerték, hogy a Szeretetláng kifejezés így már nem is olyan ismeretlen fogalom…”

Létezik a kegyelemnek egymásik, egészen rövid teológiai definíciója is: „Isten élete bennünk.” Vagyis ha befogadjuk a kegyelmet, Isten életében részesülünk. Ez viszont teljes összhangban van – ráadásul könnyen megérthető módon – az Úrral való egység imájával, amelyről az „Alapimádságaink” menüpont alatt olvashatunk. Eszerint ha teljesen Krisztusban élünk, akkor Ő is teljesen bennünk él – és egyszerre érezni kezdjük lelkünkben a kegyelmi hatás működését. Lehet, hogy nem tudjuk megmagyarázni a mechanizmusát, de működni fog, még ha hasonlóvá válunk is Alexander Popovhoz, aki 130 évvel ezelőtt a világon elsőként rádióhullámokat sugárzott át a szentpétervári egyetem egyik épületéből a másikba, s ezzel megteremtette a rádiózás alapjait. Akkor megkérdezték tőle: „Professzor úr, hogyan működik ez?” Ő csak ennyit felelt: „Fogalmam sincs róla… de működik”. Valószínű, hogy a Szeretetláng kegyelmi hatása is ilyen megmagyarázhatatlan módon működik a lelkekben…