Előzetes egyházi kivizsgálás
Erdő Péter bíboros, Esztergom-Budapesti érsek 2009. június 1-én, Pünkösdhétfőn, a Máriametei Kegytemplom parkjában megrendezett Karizmák Ünnepén beszélt először nagy nyilvánosság előtt a Szeretetláng Mozgalom hazai jóváhagyásáról. A kiválasztott ünnep és a megannyi Szeretetláng-üzenethez kötődő Mária-kegyhely mintegy előre jelezte a bíboros által egyik legjellemzőbbnek tartott küldetésünket, amelyet 14 évvel később, amikor személyesen írt számunkra új Alapszabályzatot, karakteresen meg is fogalmazott: „A Mozgalom kiemelten fontosnak tartja a családok és a fiatalok szívét megnyitni az Eucharisztia minél gyakoribb ünneplése iránt, valamint máriás-karizmatikus elkötelezettsége folytán szívből fakadó késztetést ébreszteni bennük a Szentlélek ajándékainak befogadására és az odaadó Szűz Mária-tiszteletre” (2. cikkely. 1. §.).
Jelentős szerepe volt az egyházi kivizsgálás során annak, hogy a Mozgalom akkori brazil vezetői, Guilherme és Rosália Morais több alkalommal személyesen és nagy lelkesedéssel mutatták meg bíboros úrnak a közel hetven országból származó fényképeket, melyek alátámasztották, hogy családok és fiatalok tömegei stadionokat töltenek meg egy-egy Szeretetláng találkozón; bemutatták a Lelki Napló számos nyelvre lefordított kiadásait, s azt a sok püspöki jóváhagyást és elismerést, amelyek mind a Szeretetláng-üzenetek lelki gyümölcseit bizonyították.
Ugyanígy nagy hatást gyakorolt Erdő bíboros úrra a tudós, 22 nyelven beszélő Zsoldos Imre jezsuita szerzetes, a tajvani Katolikus Egyetem rektora, s egyben a Szeretetláng-üzenetek elkötelezett fordítója és terjesztője a távol-kelet országaiban. Ő így nyilatkozott a Szeretetlángról: ,,25 éves misszionáriusi munkám után félévi európai szabadságra érkezésemet Rómában többnapos, magas szintű hittudományi továbbképzés követte. Ezután magyar hazámban töltöttem egy hónapi szabadságot. Ekkor találkoztam a világhírnevet befutott Szeretetláng kiválasztottjával: Erzsébet asszonnyal, pesthidegkúti, maga építette kis otthonában. Még a római kurzust is felülmúló volt a vele való négy órás beszélgetésem. Tőle kaptam többet, nem a »fejtágító« és éles ellentmondásokat kiváltó hittudósoktól. Lefordítottam kínaira is a Szeretetláng Lelki Napló kivonatát, és megmagyarázhatatlan, hogy a több kiadást elért könyvecske nyomán azóta is egyre nő azoknak a kínai keresztényeknek a száma, akik ennek a magyar misztikusnak a közlései szerint rendezik át mindennapi életüket.”
Mindezek után Erdő Péter bíboros ezekkel a szavakkal jelentette be 2009-ben, Pünköshétfőn a Mozgalom jövőbeni jóváhagyását: „Az elevenítő Szentlélek jelének érzem, hogy szakértők hosszú munkája után, éppen az idén tavasszal készült el Erzsébet asszony Lelki Naplójának és a Szeretetláng-imaközösség szabályzatának felülvizsgálata. Úgy találtuk, hogy ez a mozgalom, amely a világon számos egyházmegyében püspöki elismeréssel működik, és keletkezésének helyén, itt, Magyarországon is elevenen él, hitelesen katolikus lelkiséget és Mária-tiszteletet hordoz. Kapjon hát Egyházmegyénkben is elismerést, járuljon hozzá hívő közösségünk és népünk lelki megújulásához. Most szombaton, június 6-án, 11 órakor a Kispesti Jézus Szíve templomban fogjuk a jóváhagyást ünnepélyesen kihirdetni.”
Már korábban eljutott Budapestre a brazil Don Matias Patricio de Macedo, natali érsek állásfoglalása, mely bizonyára szintén hozzájárult ahhoz, hogy Erdő bíboros pozitív döntést hozzon a Mozgalom hazai megalapításával kapcsolatban: „Örömmel veszem tudomásul, hogy a Mozgalom az Egyház pásztorai iránti legteljesebb hűségben végzi munkáját, és készségesen veti alá magát mindazoknak a rendelkezéseknek, melyeket az egyházjog a világi krisztushívők társulásaira vonatkozóan elrendel. Ennek a Társulásnak különleges küldetése, elvinni Krisztus örömhírét a családokba Mária Szeplőtelen Szíve Szeretetlángja által, élve és terjesztve az ő üzenetét, hogy az Örök Atya és Jézus Szentséges Szívének a Szeretete minden szívbe eljusson. Ezenfelül, tanúságot teszek arról, hogy a Natali Egyházmegyében ez a Mozgalom hozzájárult ahhoz, hogy tagjai imaéletükben lelki táplálékhoz jussanak, ösztönzést kaptak arra, hogy részt vegyenek az Eucharisztia megünneplésében és a Szűz Mária Szeplőtelen Szíve iránti odaadó tiszteletben, amelynek az az igen sajátos formája, hogy átadják a Szent Szeretetlángot a családoknak. (…) Vágyom arra, hogy a Szentszék elismerje a Szűz Mária Szeplőtelen Szíve Szeretetlángja Mozgalmat, annak Lelki Naplóját, s hogy Kindelmann Erzsébet boldoggá-avatási perét elindítsák.”
A Lelki Napló szövegét addigra már több egyházi vizsgálatnak vetették alá. Az egyik legkorábbi – spanyol nyelvű –, Róna Gábor SJ atya által készített fordítást a Jezsuita Rend ecuadori központja (Quito) vizsgáltatta ki 1987-ben. A cenzori jelentésben ez áll: „Az anyag, amelyről a könyv szól, hasznos mert bemutatja nekünk a Szent Szüzet úgy, ahogy Ő van, érez, cselekszik, történelmünk jelen órájában; azt a kimeríthetetlen lelki anyaságot, és azt a végtelen segíteni akarást, amellyel el akarja érni gyermekei üdvözülését. Ez a Napló felülmúl minőségben sok más önéletrajzot és önvallomást. A könyv anyaga összhangban van mindazzal, amit az Egyház Tanítóhivatala hit és erkölcs dolgában elénk ad. Megegyezik továbbá a lelkiélet mestereinek tanításával és a nép érzéseivel. A mű nem tartalmaz olyat, amely alapján bárki is joggal megsértődhetne. Következésképpen úgy ítéljük, hogy a mű kiadásra érdemes.” Az imprimatur, vagyis az egyházi nyomtatási engedély kérése előtt Róna Gábor atya őszintén feltárta a területileg illetékes Bernardino Echeverría Ruíz, gauayaquili érsek előtt, milyen kritikák érik a Szeretetlángot Magyarországon. Az érsek meghallgatta őt, majd nyugaodtan csak ennyit felelt: „EGY KÖNYVNEK A LELKÉT KELL NÉZNI!”
Az egyházi jóváhagyás kihirdetése
Erdő Péter bíboros 2009. június 6-án, a magyarországi jóváhagyás ünnepi eseményén így beszélt a sok száz egybegyűlt hívő előtt a Kispesti Jézus Szíve templomban: „A Szeretetláng Mozgalom az utóbbi évtizedekben világszerte elterjedt; Brazíliában, Mexikóban, de még Tajvanon is imaközösségek alakultak, és a hívők olyan magántársulásai, amelyeket a helyi püspök jóváhagyott. Így különös öröm számunkra, hogy ennek a lelkiségnek a születési helyén, hazánkban is elismerhetjük. Hosszú évekig tartott a Lelki Napló teológiai átvizsgálása. Kapcsolatban voltunk a Mozgalom külföldi vezetőivel és tagjaival is. Miközben korábban Magyarországon nem lehetett vele hivatalosan foglalkozni, a világ számos országában elterjedt ez a lelkiség, és azt láttuk, hogy pozítív gyümölcsöket terem. Mielőtt Budapesten ezt a döntést meghoztuk, sok külföldi személyiséggel, püspökkel, pappal beszéltünk, és hazai lelkipásztorokkal, akik tanúsították azt, hogy milyen gyümölcsöket terem a Szeretetláng lelkisége az egyes emberek és a közösségek életében. Márpedig tudjuk, hogy a jó fa jó gyümölcsöt terem, és bizony nagyon pozitívak voltak ezek a tanúságok. Ennek nyomán egy bizottságot jelöltünk ki. Különböző papok vették kézbe az írásbeli emlékeket: a Lelki Naplót magát, a dokumentációt a külföldi alapításokról, arról, hogy hogyan ismerték el a világban Brazíliától Mexikóig sokfelé egyes püspökök ezt a Mozgalmat, mint Krisztushívők magántársulását. Ebből az az eredmény származott – nemrégen zárult le a vizsgálat –, hogy Egyházunk a katolikus hitnek megfelelőnek ismeri el a Lelki Napló tartalmát, és a közösségnek az életét és a szabályzatát olyannak tekinti, amely a Katolikus Egyház hiteles lelkiségi mozgalmait és közösségeit jellemzi. Úgy találtuk, hogy ez a mozgalom, amely a világon számos egyházmegyében püspöki elismeréssel működik, és keletkezésének helyén, itt, Magyarországon is elevenen él, hitelesen katolikus lelkiséget és Mária-tiszteletet hordoz. Így érkeztünk el – hitem szerint a Gondviselés akaratából – arra a pontra, hogy hazánkban is elismerhetjük a mozgalmat. A Lelki Napló szavaival: „A Magyarok Nagyasszonya országa vagyunk”. Ezt ragyogtassuk szüntelenül a lelkek felé. Tartsuk ébren a Magyarok Nagyasszonya óhaját. Egész életünk „minden erejével és áldozataival” óhajtsuk szünetlenül Krisztus országának eljövetelét, hogy a Szűzanya Szeretetlángja másokban is felgyulladjon és terjedjen a „szeretet szikrái által”… Tehát nem elfeledkezni kell róla, hanem örömmel mintegy a gyertyatartóra tenni, hogy világítson a ház egész népének. Világoskodjék hát ez a karizma az egész magyar népnek is, miközben sok országban már komoly kegyelmi hatásokat eredményezett. Kapjon hát egyházmegyénkben is elismerést, járuljon hozzá hívő közösségünk és népünk lelki megújulásához. Ezt adja meg mindnyájunknak a Mindenható Isten.
Erdő Péter bíboros ezután nyilvánosan kihirdette a 494-1/09 sz. Jóváhagyási Dekrétumot:
„Jelen soraimmal Krisztushívők jogi személyiséggel rendelkező egyházi magántársulásaként az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében megalapítom a Szűz Mária Szeplőtelen Szívének Szeretetlángja Mozgalom Társulást. Egyben jóváhagyom a főegyházmegye területére nézve is a társulás 2008. augusztus 15-én, a brazíliai Sao Paulóban elfogadott és 2008. december 11-én a mexikói Hermosillói Főegyházmegyében jóváhagyott szabályzatát. A társulás életére és munkájára Isten bőséges áldását kérem. Szolgáljon működésük hazánk lelki megújulására! Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya, könyörögj érettünk, áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre!”
Jelenleg mintegy 70 országban működnek a Szeretetláng-lelkiség szerint élő imaközösségek; maga a Mozgalom pedig 30 ország számos egyházmegyéjében kapott püspöki elismerést. Magyarországon az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyén kívül a Veszprémi, az Egri és a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyében, valamint a Váci és a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyében működik a Mozgalom főpásztori jóváhagyással.
A Mozgalom megalapítása után 14 évvel, az egyházjog változásai nyomán, és az időközben felmerült kérdések megoldására törekedve Erdő Péter bíboros – a korábbi Alapszabályzatot is figyelembe véve – saját kezűleg írt új Alapszabályzatot a magyarországi Mozgalom számára, mely 2023. augusztus 7-én lépett hatályba. Reményeink szerint a különböző egyházmegyékben világszerte ezt az új Alapszabályzatot fogják elfogadni, megőrizve ezzel a Mozgalom egységét.
A Mozgalom egyházi státusza
Az egyházi jóváhagyással összefüggésben érdemes megvizsgálnunk, mit is jelent a Szeretetláng Mozgalom hazai megalapítása. Az Egyházi Törvénykönyv 298. kánonja így fogalmaz a lelkiségi társulásokról: „Az egyházban vannak olyan (…) társulások, amelyekben a krisztushívők (…) közös tevékenységgel igyekeznek a tökéletesebb életre vagy a nyilvános istentisztelet, illetve a keresztény tanítás előmozdítására vagy más apostoli tevékenységre, tudniillik az evangélium hirdetésére, a vallásosság vagy a segítő szeretet gyakorlására és a világi élet keresztény szellemmel való átitatására. A krisztushívők elsősorban azokhoz a társulásokhoz csatlakozzanak, amelyeket az illetékes egyházi hatóság létesített, dicséretben részesített vagy ajánlott.”
Ez utóbbi kritérium szempontjából nagy jelentősége van annak, hogy a Szeretetláng Mozgalom hazánkban nemcsak dicséretben részesült, hanem a jelenleg érvényes Alapszabályzatát Erdő Péter bíboros állította össze és hagyta jóvá, hogy e szerint végezzük apostoli munkánkat. Mivel a Mozgalom ún. egyházmegyei jogú magántársulás, ahhoz, hogy szabályos módon működhessen, az Alapszabályzat bemutatásával egyidejűleg minden egyházmegyében külön-külön jóváhagyást kell kérni az illetékes főpásztortól.
A Lelki Napló egyházi jóváhagyásával kapcsolatban gyakran felmerül a kérdés, hogy valójában mit is jelent ez? Vajon azt, hogy az Egyház valósnak, megtörténtnek ismeri el a jelenéseket? A könyveken ilyenkor feltüntetett „nihil obstat” formula jelentése szó szerinti fordításban: „semmi akadálya”. Ez az illetékes egyházi szakértő ítélete a kéziratról, mely szerint a mű tartalma összhangban van az Egyház hivatalos tanításával, ezért nincs akadálya a kiadásának. A nihil obstatot követően adja meg a főpásztor a nyomtatási engedélyt, az imprimaturt, mely a latin imprimo, „belenyom, nyomtat” igéből származik, és a jelentése: nyomattassék ki. Az imprimatur önmagában nem tesz hivatalos egyházi megnyilatkozássá egy művet, és nem jelenti azt sem, hogy a főpásztor a benne leírtak történetiségét hitelesnek minősíti. Ezzel kapcsolatban Erdő Péter bíboros fontosnak tartotta kihangsúlyozni a Mozgalom jóváhagyásakor: „A Szeretetláng Lelki Napló jóváhagyása nem jelenti azt, hogy ezzel bármilyen magánkinyilatkoztatás tényét hitelesítenénk ünnepélyesen. Azt azonban jelenti, hogy azoknak az üzeneteknek a tartalma, amelyek a kiadványba bekerülnek, megfelel a katolikus hit igazságainak. Ezek az üzenetek Erzsébet asszony lelkében fogalmazódtak meg, bennük ő magának az Üdvözítőnek vagy a Boldogságos Szűz Máriának a szándékait ismerte fel. Innen ered az üzenet megjelölés, amivel ebben a Lelki Naplóban gyakorta találkozunk.”
Érdemes azonban megjegyeznünk, hogy a Lelki Napló teológiai kivizsgálása – egymástól függetlenül – világszerte több fordítás esetében is megtörtént, és az illetékes főpásztorok (Brazíliában, Lengyelországban, az Egyesült Államokban, Ecuadorban, Mexikóban, Jordániában stb.) megadták a kinyomtatásához a hivatalos egyházi jóváhagyást.