A magánkinyilatkoztatások
A Szeretetláng Lelki Napló Kindelmann Károlyné szül. Szántó Erzsébet 1961-től 1983. március 14-ig kapott magánkinyilatkoztatásait tartalmazza. Vannak, akik tartózkodóak a magánkinyilatkoztatásokkal kapcsolatban, ezért a Lelki Napló bemutatása előtt érdemes először erről szót ejteni. A szkeptikusok többnyire azt gondolják: a Szentírásban minden benne van, nincs szükség semmi többre. Ebben egyfelől igazuk van, mert a Biblia a Kinyilatkoztatás teljességét feltárja előttünk. Jézus mondja: „Amit hallottam Atyámtól, azt mind tudtul adtam nektek” (Jn 15,15). A II. Vatikáni Zsinat is ezt tanítja: „A mi Urunk Jézus Krisztus dicsőséges eljöveteléig már nem kell várnunk semmiféle új nyilvános kinyilatkoztatást” (Dei Verbum). Az Egyház azonban lehetővé teszi számunkra, hogy az idők változásai vagy új társadalmi helyzetek kialakulása miatt ún. magánkinyilatkoztatások hatására új kezdeményezések szülessenek. A Mária-jelenések és más szentek jelenései a magánkinyilatkoztatások közé tartoznak, hiszen ezeket egyének tapasztalják meg. Az Egyház tanítása szerint nem bűn, ha valaki vonakodna hinni ezekben, még akkor sem, ha valóban megtörténtek. Csakhogy az ilyen csodás eseményeknél – az Egyház más vizsgálati kritériumai mellett – érdemes megfontolni azt is, hogy az egész kereszténység egy csodára: az üres sírbolt csodájára, és a feltámadás néven ismert, nagyon is természetfölötti eseményre épül! Nélküle – mondja Pál apostol – hiábavaló lenne a mi hitünk (v.ö. 1Kor 15,14).
Aquinói Szent Tamás szerint az apostoli idők utáni prófetikus kinyilatkoztatások nem azért adatnak, hogy egy új hitbeli tanítást terjesszenek el, hanem hogy az emberi cselekvés irányát, eligazodását segítsék, szolgálják.
A magánkinyilatkoztatások között igen nagy a Mária-jelenések száma; az Egyház számos jelenést ismert el hitelesnek, s ezeknek mintegy fele az elmúlt másfél évszázadban történt. Ha Jézus, vagy ahogyan napjainkban gyakran tapasztaljuk, a Boldogságos Szent Szűz magánkinyilatkoztatások által szól hozzánk, az mindig az isteni kinyilatkoztatás konkretizálása, megvilágítása, mely indíttatást ad a katolikus hit kellő alkalmazására egy adott korban. Nem tesz hozzá a Szentírásban és a Szenthagyományban bennfoglalt igazságokhoz, inkább utat mutat, segít, hogy az Evangélium tanítása Isten népe körében gyakorlattá, életté váljon. Ilyen életet adó lelki út napjainkban a világ számára a Szeretetláng.
A Lelki Napló üzeneteinek formája
A Szeretetláng-üzenetek kéziratát 4 db A/4-es napló tartalmazza (3 spirálos, 1 db gerincsapkázott). Ezek által ismerte meg a világ azokat a közléseket, melyeket Erzsébet asszony legnagyobbrészt Jézus Krisztustól és Szűz Máriától kapott, de megtalálható bennük őrangyala vagy más angyalok említése, és a sátánnal folytatott dialógus vagy éppen harc, illetve saját gondolatainak, belső küzdelmeinek írásbeli összegzése is. Az üzeneteket leginkább allocutio (locutio cordis) formájában kapta, melyek Istentől jövő belső szavak az ember számára, legnagyobbrészt az imádság vagy az elmélkedés atmoszférájában. A misztikus irodalom ezt a jelenséget értelmi látomásnak nevezi.
Erzsébet asszony egy alkalommal így nyilatkozott erről: „Ezt a csodát nem tudom elmondani. Emberi jelenlétet nem érzek, de tökéletesen emberi hang az Úr Jézusé. Mérhetelenül finom férfihang. Annyira szelíd, hogy erre nincs szó, nincs kifejezés. A hangban benne van a szó, a szóban a hang. A szavak átmennek énem tudatába. A Szűzanya hangja is teljesen emberi. Zenei hangokkal sem lehet visszaadni az Ő kedves hangját. Lelkem mélyén érzem mosolyát vagy könnyes szomorúságát. Az őrangyal hangjában nincs emberi. Leheletszerű sugallat. Nem tudok benne kételkedni. Az őrangyal lendületet ad. Életemben egyetlen egyszer egy szent is megszólalt bennem. Szent Rita volt, a lehetetlenségek szentje. Kértem is, szóljon érdekemben a Szűzanyánál, de ez volt a válasza: Vagy te olyan jóban a Szűzanyával, hogy Ő meghallgat téged nélkülem is.”
A Lelki Napló üzeneteit azért nevezzük „Mária-jelenésnek”, mert a Szeretetláng kegyelmét az Istenanya esdette ki a Mennyei Atyától. Általános jelenség, hogy Mária nemegyszer „kíséri” a látnokokat, illetve azokat a személyeket, akikhez valamilyen formában üzenetet intéz. Az üzenetek fogadása Erzsébet asszony életében sincs kizárólagosan konkrét helyhez vagy időhöz kötve. Természetesen intenzívebb az allocutio-k érzékelése kegyelmi állapotban és imádságos légkörben, de ugyanúgy bőséggel kapta azokat mindennapi munkájának végzése vagy utazásai közben is. Mária alakja nem „statikus képként” rögzül Erzsébet asszony pszichéjében, hanem dinamikus, spirituális, életszerű valóságként, megdicsőült állapotú, „élő személyként” szól hozzá. Dr. Kovács Zoltán mariológus megállapítja: „A Lelki Naplóban rögzített gondolatok nagyrészt tiszták és összefüggőek, a benne fellelhető logikai láncok teljes mértékig követhetők, az írás formája pedig igen rendezett és mindenütt jól olvasható. Ez nem arra enged következtetni, hogy Erzsébet asszony gondolatai betegesek lennének.”
Erzsébet asszony belső tulajdonságai a Lelki Naplóban
Tudjuk, hogy Erzsébet asszony 1945 Húsvétjától özvegyen nevelte hat gyermekét, tisztességes, nehéz fizikai munkával tartotta el családját, igaz emberi és keresztény értékekre tanítva gyermekeit és később unokáit. Küzdelmeihez hitéből merített erőt. „Két lábbal állt a földön”, ezért a Lelki Napló nem tartalmaz utópisztikus gondolatokat, az üzenetek csekély számú „apokaliptikus” hangú vonatkozása és a jövőbeli perspektívák felvázolása is józan, mérsékelt hangú és a teológiai kontextusban jól elhelyezett. Erzsébet asszony korának gyermeke, realitással szemléli korának és társadalmának mentalitását, s azokhoz igazodva próbál egyensúlyi helyzetet teremteni lelkiélete és „világi élete”, azaz állapotbeli kötelességeinek végzése között. Ez utóbbiak kötelességszerű teljesítse érdekében képes azoknak alárendelni lelki indíttatásait is. Felelősségérzetét, akaratát és szabadságát a keresztény erkölcs hatja át.
A szöveg érett lelkiéletéről tesz tanúságot. Istenkapcsolata nagyon élő és rendezett, lelkisége határozott karmelita vonásokkal rendelkezik. Alacsony iskolai végzettségének (négy elemi) tudható be az írás stílusának és szóhasználatának egyszerűsége, a hittani fogalmak pontatlan kezelése és az időnkénti helyesírási hibák. A Napló tartalmának megítélésében azonban ezek nem jelentettek komoly nehézséget.
Szembetűnő a lelki vezetők, gyóntatók jelenléte Erzsébet asszony életében, akik között rendkívül képzett papok is voltak. Tanácsaiknak képes teljes mértékben alárendelni saját akaratát, melyben tudatos engedelmességre törekvés fedezhető fel. Ez az engedelmesség az üzenetek megítélésére is vonatkozik. Lelki életében nyomon követhetők a kegyelemnek mély lelki élmények által történő megtapasztalásai és a lelki szárazságok, kísértések, mérhetetlen lelki sötétségek időszakai is. A lelki növekedés tendenciája azonban ilyenkor is megmarad, tud élni a sötétebb, kritikusabb, szárazabb lelki szakaszokkal is, melynek tapasztalata lelki életébe is gyümölcsözően beépül (pl. alázatot, türelmet, Istenre hagyatkozást tanul, kereszthordozásnak, az Üdvözítővel való együttműködésnek fogja fel a szenvedést).
A Lelki Naplóban szinte minden oldalon található bibliai utalás. A szerző nagyon mélyen elmélkedett Isten Igéjén, abból táplálkozik lelki élete. Liturgikus énekekre is gyakran utal, sőt a liturgia egyes elemei is megjelennek az üzenetekben (pl.: elvegyülni, elmélyülni Krisztus jelenlétében, mint „csepp víz a borban”). Az Oltáriszentség fontossága, a szentmisén való mindennapi részvétel, a szentségimádások és szentséglátogatások központi jelentőséggel rendelkeznek lelkiéletében. Mariológiai szempontból sem elhanyagolandó a Magnificat lelkületének elsajátítása és példaértékű megélése.
Erzsébet asszony életében minden kétséget kizáróan jelen van a kicsinység, a szegénység, az alsó társadalmi rétegekre jellemző, egyszerű életvitel, az alacsony iskolázottság és a „nagyvilág” dolgaiban való tájékozatlanság, az állapotbeli kötelességek teljesítésére való belső ösztönzés, az emberi élet, a család és a munka helyes értékelése, s mindezek hittel és Istenbe vetett, feltétlen bizalommal való példás megélése. Hite szilárd erkölcsi tartást is biztosított számára. A megélt nehézségekre is hálaadó („eucharisztikus”) lelkülettel reflektál, mely az imádság gyümölcse. Ugyanakkor egyházias magatartás jellemzi, melynek egyik legfőbb ismérve az engedelmesség, mind főpásztora, mind lelki vezetői, gyóntatói felé, annak ellenére, hogy alaptermészete – saját megvallása szerint – „igen akaratos”, amely ellen azonban maga is igyekszik küzdeni.
Erzsébet asszonytól – a Lelki Naplóban közölt üzenetek szerint – Jézus és a Szűzanya az Egyház elöljáróin keresztül kéri az üzenetek továbbadását. Hozzájuk kell elmennie, velük kell együttműködnie, nem cselekedhet önhatalmúlag. Az új lelkiséghez fűződő mozgalom is az Egyház keretein belül kell, hogy meginduljon.
Az üzenetek továbbadásában nem tapasztalható az az általában „hamis látnokokra” jellemző kényszeresség, mely szerint az üzenetet tartalma mintegy „dogmaerejű”, megmásíthatatlan, melyeket mindenáron érvényre kell juttatni, s azok egyedüli hiteles magyarázója kizárólag annak közvetlen címzettje lehet. Sőt, Erzsébet asszony magatartása sokkal inkább tartózkodó, valójában nem akar az üzenetekkel feltűnni. Alázattal értékeli saját méltatlanságát, s azt, hogy az üzenetek Isten kegyelmének, s nem az ő érdemeinek tulajdoníthatók. Igen sokszor találkozunk egyfajta „egészséges” kételkedéssel is amiatt, hogy hátha saját gondolataival is vegyíti a természetfölöttiként érzékelt üzeneteket. Ez a hozzáállás mindenképp poztívumként értékelendő.
A Lelki Naplóban nem találkozunk „fenyegetőző Máriával”, sem olyannal, aki anyai gyengédségét a szigorú, ítélő Isten ellenében használná föl. Ha találunk is olyan elemeket, melyekben Mária úgy mutatkozik meg, mint aki „visszatartja Fiának büntető kezét”, ezek a szövegkörnyezet ismeretében inkább Erzsébet asszony korának népi vallásosságában és az egyszerű emberek imáiban, valamint hívő gyakorlatában fellelhető elemekre utalnak, mintsem hogy teológiai szempontból tévedés feltételezésére adnának okot. Mária alakja kiegyensúlyozottan, az Egyház Mária-kultuszában is fellelhető jellemzőkkel összhangban jelenik meg, és Erzsébet asszony sem tesz hozzá ezektől idegen elemeket.
Dr. Kovács Zoltán mariológus cenzori összegzése a Lelki Naplóról:
Józanul feltételezhetjük, hogy Szeretetláng Lelki Napló üzeneteinek jelentős részében felismerhető a természetfölötti világ működésének jele. A Szeretetről mint „lángról” való beszéd biblikusan is megalapozott, az erről szóló részek teológiai szempontból lényegileg nem esnek kifogás alá. Ha néhol a megfogalmazás – az ismert okok miatt – értelemzavaró is, a szövegkörnyezetből legnagyobbrészt egyértelműen kiderül, mit is szándékozott Erzsébet asszony írásban kifejezni.
Kindelmann Károlyné hitét, emberi és erkölcsi értékeit, az aszkézisben való előrehaladását, egészségi és pszichés állapotát, valamint a Szeretetlángra vonatkozó üzenetek mondanivalóját és teológiai összefüggéseit figyelembe véve józanul feltételezhetjük az allocutio-k tartalmi hitelességét, tehát igen valószínű, hogy azok érzékelése valós, objektív kegyelmi behatásra vezethető vissza. Az üzenetek tartalma és a körülötte épülő lelkiség világméretű elterjedése azt mutatja, hogy a Szeretetlángra vonatkozó közlések nem csupán a hívek „szimpátiáját” nyerték meg, hanem sokakat imádságra indítottak, és ahogy a mozgalom szerveződik, úgy egyre jobban terjednek. Ugyanezen a téren kell említést tennünk a hozzá kapcsolódó lelki gyümölcsökről is, melyek az Isten szeretetében és az Egyház hitében való növekedést segítették elő sok helyütt.
A Szeretetláng-üzenetekben – néhány rossz megfogalmazástól eltekintve – lényegében és nagyrészt helyesen szerepelnek a szentháromságtan, a krisztológia, a pneumatológia, a kegyelemtan és a mariológia fogalmai. Hitünk szent titkainak lelki megnyilvánulásai tehát szépen és kölcsönösen megvilágítják egymást és az újszerűnek ható, de a keresztény misztikában valójában már félig-meddig vagy teljesen ismerősen csengő fogalmak (mint a „Szeretetláng” vagy „a sátán megvakítása”) is beleillenek az Egyház tanításába. Teljes szinkronban állnak a katolikus hittel az egyes aszketikai gyakorlatok is, melyeket egyes üzenetek magukban foglalnak. A szövegben található problémás elemek mennyisége elenyésző, jelenlétük nem kompromittálja a többi rész létjogosultságát, hiszen a magánkinyilatkoztatások vizsgálatának egyik alapszabálya szerint valamely kinyilatkoztatás alapjában véve lehet valódi, de mégis keveredhetnek bele hamis elemek is. Isten […] néha nem javítja ki azokat a tévedéseket és előítéleteket, amelyek benne lehetnek valakinek az elméjében. Tartsuk továbbá szem előtt Szent Pál kérését is: „Ne oltsátok ki a Lelket, a prófétai beszédet ne vessétek meg. Vizsgáljatok felül mindent, a jót tartsátok meg” (1Tesz 5,19-21). Az rendelkezésre álló szövegekből azt kell kiválasztanunk, ami azokból jónak mondható, s amiből biztosan épül az Egyház közössége.
Mindezek alapján úgy ítélem meg, hogy a Lelki Napló jelen kiadásában foglaltak az Egyház javát tudnák szolgálni, ezért méltóak a nyomtatásban való megjelenésre.