Skip to content

Alapimádságaink

Az Úrral való egység imája a Szeretetláng Lelki Napló legfontosabb üzenete. Jézus már kezdetben megtanítja rá Erzsébet asszonyt, és az évek múlásával sorról sorra gyakorta átelmélkedi vele. Ezt mondja róla: „Szeresd ezt az imát, melyre azért tanítottalak meg, hogy minden szavába akkor és úgy fogóddz bele, hogy mindenkor megtaláld az erőt, melyre lelkednek szüksége van. Ez az imádság egy eszköz a kezetekben, mert aki így együttműködik Velem, ezáltal a sátán megvakul, s világtalansága a lelkeket felszabadítja a bűntől. Ha Velem így egyesülsz, te szinte megsemmisülsz, csak Én uralkodom benned.” Az utóbbi években számos lelkiségi mozgalom – köztük több protestáns közösség is – felismerte ennek az imának az erejét. Hazánkban közel kétmillió testvérünk számára jelent napi imádságot, főpásztoraink és papjaink közül sokan szorgalmazzák, hogy a gonosz elleni védelem eszközeként a hívek imádkozzák el közösen a szentáldozás után vagy a szentmise végén. Dr. Erdő Péter bíboros úr személyesen javasolta, hogy a terjesztésre szolgáló imalapokon tüntessük fel az általa adott egyházi jóváhagyást.

Nyilván minden ima jó, legyen az litánia, szentségimádás, közbenjáró ima stb., de úgy tűnik, hogy az Egység-imát a mostani időkre kaptuk. Minél többen imádkoznunk kell, mert ez az ima megvakítja, azaz cselekvőképtelenné teszi a sátánt a Szeretetláng Lelki Naplóban leírtak szerint. Ez az ima a „védelmi vonalunkat” tartja fenn, egyfajta kegyelmi pajzsot alkot. Picit úgy képzelem el, mint a téli teniszsátort, ami attól áll fenn, hogy folyamatosan levegőt fújnak bele. A folyamatos ima így tarthatja fenn ezt a hitből és Istenbe vetett reményből szőtt védőponyvát. Mindszenty bíboros azt mondta: „Ha van egymillió imádkozó magyar, nem félek a holnaptól!” Hiszem, hogyha sokan imádkozzuk az Egység-imát naponta legalább háromszor-négyszer, akkor nekünk sem kell félnünk a holnaptól, mert e védőpajzs szilárdan fog állni. Ugyanígy meggyőződésem az is, hogy ez egy mélyen biblikus imádság, ezért összegyűjtöttem a szentírási hátterét, mert érdemes sorról sorra elmélkednünk róla.

Imádott Jézusom!

A tízparancsolat is ezzel kezdődik: „Uradat, Istenedet imádd…” Ma rengeteg dologra használjuk az „imádlak” kifejezést. Az imádat csak Istennek jár, senki másnak. Ha azt mondjuk: „Imádott Jézusom”, ezzel hitet teszünk arról, hogy ő valóban Isten fia, valóságos Isten, aki emberré lett. Tudjuk, hogy Jézus Krisztushoz, a mindenható Istenhez szólunk, aki meghalt értünk, és feltámadt.

Lábunk együtt járjon!

A Királyok első könyve szerint (18,21) Illés odalépett az egész nép színe elé, és megkérdezte: „Meddig akartok még kétfelé sántikálni? Ha az Úr az Isten, akkor őt kövessétek. Ha meg Baál, akkor kövessétek azt!” Jézus is figyelmeztet: „Nem szolgálhattok egyszerre Istennek és a mammonnak!” Ha Jézussal lép együtt a lábunk, akkor nem lépünk félre. Lukács 2,51-ben azt olvassuk, hogy „Jézus ezután elindult velük (Máriával és Józseffel), elment Názáretbe és engedelmeskedett nekik”. Jézussal az engedelmesség útját járjuk. Ha egy világtalan embert kísérünk, ő belénk karol, és bízik bennünk, hogy nem vezetjük gödörbe. Ilyen bizalommal járhatunk Jézussal. Máté (1,35) pedig arról szól, hogy hajnaltájban, amikor még sötét volt, Jézus elindult, és kiment egy elhagyatott helyre imádkozni. Amikor Jézussal együtt járunk, elkísérjük őt az imádság helyére is.

Kezünk együtt gyűjtsön!

Lukács evangéliumában (11,23) Jézus azt mondja: „Aki nincs velem, az ellenem van, és aki nem gyűjt velem, az szétszór.”

Szívünk együtt dobbanjon!

Jézus a Máté 11,29-ben azt mondja: „Vegyétek magatokra igámat, és tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű, s megtaláljátok lelketek nyugalmát.” Minél inkább együtt dobban Jézussal a szívünk, annál alázatosabb és szelídebb lesz. Az alázat az életszentség útja. Az, amikor tisztában vagyok a képességeimmel, erényeimmel, hibáimmal, bűneimmel, gyengeségeimmel, és így próbálom az Urat szolgálni. Egyszer az autómmal utolértem egy nagyon lassan haladó furgont, melynek a hátuljára ki volt írva: „Azért megyek lassan, mert tortát szállítok.” Meg volt bocsátva. Én sem örülnék, ha darabokban érkezne meg hozzám egy tortaküldemény. A furgon vezetőjének joga volt lassan mennie, hiszen az volt a feladata, hogy épségben elszállítsa a tortát a megrendelőhöz. Az alázat pont ez: hogy harmonikusan együtt éljek a valósággal. Jézus szíve együttérez a szenvedőkkel. Máté 14,14 szerint „Amikor kiszállt (a bárkából), már nagy tömeget talált ott. Megesett rajtuk a szíve, s meggyógyította betegeiket.” Egy másik helyen Máténál (15,8) viszont Jézus korhol: „Ez a nép ajkával tisztel engem, de a szíve távol van tőlem.” Ha viszont együtt dobog a szívünk Jézuséval, már nem vagyunk távol tőle. Akkor nekünk is fáj más emberek fájdalma, a sírókkal együtt sírunk, követve Jézust, aki együttérzett másokkal.

Bensőnk együtt érezzen!

Lukács (9,5–56) leírja, hogy amikor Jézust nem fogadják be egy faluban, Jakab és János megkérdezi őt: „Akarod, hogy kérjük, szálljon le tűz az égből és eméssze meg őket?” Jézus azonban megfeddi őket: „nem tudjátok, milyen lelkület lakik bennetek!” Jogos a kérdés: milyen lelkület van bennünk, megbocsátó vagy bosszúálló? Jézus nem azért jött, hogy az emberek életét elveszejtse, hanem hogy megmentse. A Zsidóknak írt levélben azt a bátorítást kapjuk, hogy „ne lankadjatok és bensőleg el ne csüggedjetek” (12,4). Soha nem szabad a bensőnkben elcsüggednünk. Ne feledjük: az öröm az életszentség jele. Egy mondás szerint ha egy szent szomorú volna, szomorú egy szent volna. A belső öröm az Istennel való igazi kapcsolatunkból fakad.

Elménk gondolata egy legyen!

Máté 16,23-ban Jézus így korholja Pétert: „Távozz tőlem, sátán, botránkoztatsz engem, mert nem az Isten szerint gondolkozol, hanem az emberek szerint.” Isten gondolataival gondolkodjunk, ne emberi módon! Péter nem akarja, hogy Jézus kereszthalált haljon. De enélkül nem történt volna meg a megváltásunk. Nekünk Isten gondolatait kell a magunkévá tennünk, úgy gondolkodni, ahogy ő gondolkodik a világról, az emberekről, bűnről, megbocsátásról, életről. Az Isten gondolatainak megismerése abban is segít, hogy helyes legyen az istenképünk. A sátán egyik legnagyobb trükkje, hogy hamis istenképet próbál belénk táplálni, már a kezdetektől fogva. Ő vádló és a hazugság atyja. Nagyon sok ember azért nem hisz, mert hamis az istenképe. Azt szoktam mondani, ha ateistával beszélgetek, hogy „amelyik istenben nem hiszel, abban én sem”. Az Egység-ima ezen sorában benne van az ellenségszeretet; az, hogy az egész teremtett világot Isten szemével lássuk, és alázattal kimondjuk: „Legyen meg a Te akaratod!”

Fülünk együtt figyeljen a csöndességre!

Az éjszaka csendjében Jézus elvonul, azért, hogy imádkozzon. Amikor az apostolok visszajönnek térítő útjukról, Jézus nem az eredményekről kérdezi őket, hanem azt mondja nekik, „gyertek, pihenjetek kicsit”. Vágyunk-e a csöndre? Sokan félnek a csendtől, mert önmagukkal találkoznak benne, és a szembesülés néha nem könnyű. De a csöndben lehet meghallani Isten hangját is.

Szemünk egymásba nézzen és tekintetünk összeforrjon!

Erről eszembe jut az evangéliumi jelenet Péter háromszori tagadását követően. Az őrök által körülvett Jézus és Péter tekintete találkozik. Péter keserves sírásra fakad, belátja, hogy mekkora bűnt követett el. Ám később hirdette az igét, és végül életét adta Krisztusért. Életútja azt példázza, hogy mindenki fejlődhet. Péter tekintetében megbánás, Jézuséban irgalom van, és talán az is: „ahogyan előre megmondtam a háromszori tagadásodat, úgy bízhatsz bennem, bízhatsz abban, hogy minden tanításom igaz”. Ettől kezdve Péter tudja, hogy kinek higgyen, és feltétel nélkül követi Jézust. Tudunk-e Isten szemével látni? Látjuk-e a másikban is azt, akiért Jézus meghalt és feltámadt? Vajon képesek vagyunk mindenkire pozitív tekintettel nézni, meglátni benne a jót? Azt szoktam mondani: mindenki jó valamire, ha másra nem, hát elrettentő példának. De mi ne ilyenek legyünk, merjünk Isten szemébe nézni. Ő bízik bennünk, látja bennünk a jót, a potenciális szentet, és bátorítóan néz ránk.

Ajkunk együtt könyörögjön az Örök Atyához irgalomért!

Jézus főpapi imájában így fohászkodik a mennyei Atyához: „Én őértük könyörgök: nem a világért könyörgök, hanem azokért, akiket nekem adtál, mert a tieid, és ami az enyém, az mind a tied, és ami a tied, az az enyém, és én megdicsőíttetem őbennük. Többé nem vagyok a világban, de ők a világban vannak, én pedig tehozzád megyek. Szent Atyám, tartsd meg őket a te neved által, amelyet nekem adtál, hogy egyek legyenek, mint mi!” Kicsit később így folytatja: „De nem értük könyörgök csupán, hanem azokért is, akik az ő szavukra hisznek énbennem; hogy mindnyájan egyek legyenek, ahogyan te, Atyám, énbennem, és én tebenned, hogy ők is bennünk legyenek, hogy elhiggye a világ, hogy te küldtél el engem.” (Jn 17,20–21) Az Egységima lényege: „mindnyájan egyek legyenek…” Jézus megígéri: „…ha ketten közületek valamiben egyetértenek a földön, és úgy kérik, megkapják azt mennyei Atyámtól…” (Mt 18,19) És azt is: „Bármit kértek az én nevemben, megteszem azt, hogy az Atya megdicsőüljön a Fiúban.” (Jn 14,13) A Fiú könyörög értünk az Atyához. Nekünk is folytatnunk kell ezt a küldetést, a másokért való imádságot, könyörgést, közbenjárást az Atyához, hogy irgalmazzon nekünk. A mai világnak az irgalomra van a legnagyobb szüksége. Olyan könnyen kritizálunk, mondunk ítéletet mások fölött. Pedig mi is azt szeretnénk, hogy irgalmasak legyenek hozzánk az emberek. Jézus mondta: „Irgalmasságot akarok, és nem áldozatot.” Nekünk is ebben a szellemben kell cselekednünk.

Fárbry Kornél püspök atya az általa megzenésített Egység-imát énekli

(Jim Blount atya amerikai misszionárius pap, a Szeretetláng elkötelezett apostola, aki világszerte miliókkal ismertette meg az Egység-ima erejét a gonosz elleni küzdelem során. Az alábbi beszédét a magyar hívekhez idézte 2023. májusában.)

Van egy ima, amit bárhol járok a világon, mindig mindenkinek ajánlok. Ez nem más, mint a Szeretetláng-üzenetekből az Úrral való egység imája. A Szeretetláng lényege, hogy Jézus Krisztus minden emberben fel akarja gyújtani a lángot, a szeretet lángját. Ezért adta nekünk ezt az imát, amelyről azt mondta hat évtizeddel ezelőtt Budapesten, Kindelmann Erzsébet asszonynak, hogy ez a néhány kérés kifejezi a lényegét mindannak, amire Ő, a Megváltó vágyik. Vajon észrevesszük ebből, hogy Isten jobban vágyik ránk, mint mi Őrá? Igen, ez az egyik legmegdöbbentőbb dolog az emberiség történetében: Isten jobban akar minket, mint mi Őt! Ezt a vágyakozását Kalkuttai Teréz Anyának is kifejezte: „Szomjazom a lelkekre, az emberi lelkekre!” Vagyis az Úr fiakat és lányokat szeretne, ráadásul olyan sokat, amennyi csak lehetséges. Azt mondhatnám, mi most olyanok vagyunk, mint egy nagy család otthon tanuló gyermekei, akik tizenöten vannak, de Jézus azt kívánja, hogy tizenötmillió, sőt tizenötmilliárd gyermeke legyen! Szomjazik ránk és várja, hogy fellobbanjon az isteni szeretet tüze a földön, s mivel mi már ismerjük Urunk lelkek iránti éhségét, segítségére lehetünk ebben az Egység-ima által. Ahogyan mondta, ez megragadja és rabul ejti az Ő Szent Szívét: egy akar velünk lenni, együtt akar velünk járni, azt akarja, hogy az Ő gondolatai egyek legyenek a miénkkel.  Ha elmondjuk ezt az imát, Isten ereje rögtön leszáll ránk, és a Szeretetláng által, mely maga Jézus Krisztus, megvakítja a gonoszt. Szűz Mária, a mi Édesanyánk ígérte ezt. Azt is mondta, hogy ettől az ördög teljesen összezavarodik és cselekvésképtelenné válik. Nem tehet ellene semmit. Ez Isten kegyelme által lehetséges, mely teret ad a Szeretetláng működésének. Egyszóval ez az ima felbecsülhetetlen értékű fegyver!

Engedjétek meg, hogy megosszak veletek egy történetet. Az Egyesült Államok egyik városában nemrég kiosztottam a barátaim között az Egység-ima nyomtatott lapjait. Néhányan közülük másnap elmentek a helyi abortuszklinika elé, hogyha majd jön egy fiatalasszony vagy egy pár, megpróbáljanak velük beszélni. Nemsokára érkezett is egy szép pár. Megpróbálták lebeszélni őket az abortuszról, de hiába, azok bementek az épületbe. A barátaim majdnem sírtak. Ám akkor valaki azt mondta közülük: „Álljunk csak meg egy pillanatra! Jim atya tegnap egy új imát adott nekünk, az Úrral való egység imáját Budapestről. Imádkozzuk el ezt most, azonnal!” Így is tettek, és mivel ti is ismeritek, tudjátok, hogy ez csupán egyetlen percbe telhetett. Éppen csak a végére értek, amikor a fiatal pár kijött a klinikáról, megálltak a barátaim előtt, és azt mondták: „Meggondoltuk magunkat, és szeretnénk ezt megköszönni nektek!”

A világon minden katolikusnak és protestánsnak naponta el kellene mondania az Egység-imát, mert ha ezt megtesszük, a föld színén mindenhol megvakul a sátán, vagyis mintegy megkötözzük őt. A gonosz nem fog győzni, és ez a győzelem Magyarországról indul ki! Tudjátok, milyen áldottak vagytok? Mondd el ezt az imát naponta legalább egyszer önmagadért és a családodért, aztán mondd el másodszor a hazádért és a világért! Harmadszor pedig légy tekintettel a tizenéves fiataljainkra! Haldokolnak! Haldokolnak! Teljes mértékben elárultuk őket sok-sok országban, az iskoláinkban, néhol még egyházi környezetben is. Meg kell mentenünk a fiatalokat, ezért mondd el harmadszor is ezt az imát, és védd meg általa a mi szeretett fiataljainkat! Ez egy csodás égi ajándék, és általa valami nagyszerű dolog közeleg!

Az Üdvözlégy Mária imába foglalt Szeretetláng-fohászt a Szűzanya kérte, ezekkel a szavakkal: „Az engem tisztelő imába, az Üdvözlégybe foglaljátok bele ezt a kérést ily módon: Üdvözlégy Mária, kegyelemmel teljes… imádkozzál érettünk, bűnösökért, áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre most és halálunk óráján. Ámen.”

Amikor a Szeretetláng-fohászban annak kegyelmi hatására hivatkozunk, egy élő személyt szólítunk meg, aki fogantatásunk pillanatától a halálunkig szüntelenül végzi anyai gondoskodását, ami abban is megnyilvánul, hogy megvéd, megerősít minket a harcban, hogy megszabaduljunk a sátán kísértéseitől.

A másik nagyon fontos pont az, hogy a Szeretetláng-fohász bevezet bennünket a Szűz Máriával való meghittségbe, s rajta keresztül a Jézus Krisztussal és a Szentháromsággal való meghittségbe. „Ahogy Isten azt akarta, hogy Fia Márián keresztül jöjjön el hozzánk – mondja Grignon Szent Lajos –, úgy mi is Márián keresztül jutunk el Jézus Krisztushoz és az Atyához a Lélekben.” A Szűzanya védelmező ereje a nap huszonnégy órájában, az év minden napján és egész életünkben folyamatos, mert a sötétség világa elleni spirituális harc is állandó és megszakítás nélküli. A Szeretetláng-fohász kegyelmi hatása, amennyiben élünk vele, felvirágoztatja az imádkozó lelkeket. Ám hallhatunk a Szeretetláng kegyelméről, olvashatjuk a Lelki Naplót, imádkozhatjuk a rózsafüzért és a Szeretetláng-fohászt, ha az Úr és a Szent Szűz kéréseit nem ültetjük át a gyakorlatba, mert nem hisszük igazán, hogy képes megvakítani és legyőzni a Sátánt, nem fogjuk látni a gyümölcseit.

Dr. Kovács Zoltán mariológus, a Lelki Napló teológiai cenzora szerint az Üdvözlégybe foglalt fohász kérésén „nem érződik az, hogy az Ave Maria csak így lenne helyes, sokkal inkább az, hogy ez egy opció. Maga Erzsébet asszony is sokáig, 21 éven keresztül nem merte ezt leírni naplójába.” Egy 2008. július 14-én kelt levélben, melyet a Guadalajara-i Főegyházmegye (Mexikó) általános helynöke írt alá, a Mozgalom imaformulája úgy került engedélyezésre, hogy az új részt az Üdvözlégy után kell csatolni. Ugyanakkor 2008. augusztus 15-én, a brazíliai Saõ Paolo-ban elnyert főpásztori jóváhagyás az imába foglalva engedélyezi a fohász használatát. Van olyan egyházmegye is, ahol a püspök azt kéri, hogy a rózsafüzérben – miként a fatimai fohászt – a Szeretetláng-könyörgést a tizedek után imádkozzák a hívek… Magyarországon az Erdő Péter bíboros által készített és jóváhagyott Alapszabályzat szerint „kizárólag ott, ahol a megyéspüspök, illetve az ő általános engedélye alapján a plébános jóváhagyja, a Társulás belső imamódjaként (mint magánáhítat) gyakorolják a hívek a mindennapokban az Üdvözlégy Mária imádkozása során a Szeretetláng-fohász használatát (vö. 4.4. §.). Az mindenesetre tény, hogy 2009. június 5-én, amikor a Mozgalom megalapítását kihirdette, Erdő Péter bíboros maga is előimádkozott egy rózsafüzér-tizedet a Szeretetláng-fohásszal. Sőt, az utóbbi években az Emmánuel Közösséggel és a Szociális Testvérek Társaságával közösen szervezett rózsafüzér körmeneteken, imaesteken és találkozókon – nem ritkán főpásztoraink vezetésével – több ezer ember imádkozza velünk az Üdvözlégy Máriát a Szeretetláng-fohásszal, mintegy valóra váltva a Szűzanya Erzsébet asszonynak adott jövendölését: „Szeretetlángom szelíden fog kigyúlni, mint szelíd fény! Senki nem fog gyanút erre a szívekben végbement csodára, mert az én Szeretetem Lángja élő tüzet fog a lelkekben.”

Mindenesetre fontos, hogy közösségeink olyan imádkozási formát alakítsanak ki, melyek inkább szem előtt tartják az egységet és minden félreértés lehető leghatákonyabb kizárását, mint az Erzsébet asszony által kapott üzenet betű szerinti értelmezését és gyakorlatban való alkalmazását.

A nicaraguai Sergio Ochomogo exorcista atya, aki Latin-Amerikában a Szeretetláng elkötelezett apostola, saját lelkipásztori tapasztalatai alapján vall a Szeretetláng-fohász erejéről és hatékonyságáról: „Az én meglátásom szerint a Szeretetláng és ezzel együtt az Üdvözlégybe foglalt kérés a bűntől való szabadulás egy csodálatos eszköze, melynek a családanyák és az apák a legfőbb címzettjei. Ők a saját kis nyájuk elsődleges és valódi pásztorai. Mégis, mintha meg lenne kötve a kezük, mert figyelmen kívül hagyják, hogy Isten felruházta őket azzal a különleges hatalommal, hogy megvédjék saját nyájukat a gonosztól. Az Egyház a kezükbe tette mindazon lelki eszközöket, amelyre szükségük van, hogy legyőzzék a gonoszt, de a szülők nem alkalmazzák ezeket. Hogyan segíthet a Szeretetláng az anyákon és apákon? Egy eszközt ad nekik, hogy tehetetlenné tegyék a Sátánt. Ez az eszköz pedig a Szeretetláng-fohász. Ez olyan, mint egy fegyver, amely harcol, majd tehetetlenné teszi, megvakítja és elűzi a gonoszt. Ez egy »új eszköz, melyet a kezetekbe adok« – mondja róla Szűz Mária. Hogyan használjuk ezt az eszközt? A mindennapi családi életben, de különösen a közös családi imában, amely családi közösséggé formál minket. Át kell alakítanunk az imaközösséget egy szabadító közösséggé. A szülőknek »a farkassal szembenálló pásztorrá« kell válniuk, hogy megvédjék nyájukat, megszerezvén a Szeplőtelen Szűz Szeretetlángjának erejét. Az első lépés a felismerés. Észre kell vennünk, mik a gonoszlélek legfőbb kísértései, amelyek megtámadják az egyes családtagokat és az egész családot. Másodsorban segítségül kell hívnunk ezzel a fohásszal a Szeretetláng kegyelmi hatását minden családtagra, oly módon, hogy a Szent Szűz jöjjön, vakítsa meg és győzze le a gonoszt és űzzön el tőlünk minden rosszat. Így Szűz Mária gyógyít, szabadít és védelmez bennünket a közbenjárása által. Belülről állítja helyre a családokat, ha gyakorlattá tesszük azokat az elemeket, amelyeket a Szeretetláng Lelki Napló leír. A Szeretetláng ugyanis az ég válasza a széteső családoknak! A családok átalakításával, azzal, hogy befogadják ezt a kegyelmet, elérhetővé válik az otthonok átalakulása. Ez az átalakulás lehet azonnali, vagy hosszabb ideig elhúzódó, de mindenképpen hatékony: a gonosz végül vereséget szenved! A Szeretetláng kegyelmi hatása ugyanis nem csupán egy esély vagy opció, hanem maga »a csoda«, amit személyesen a Szent Szűz ígér nekünk. Elengedhetetlen azonban, hogy a fohász őszinte legyen: a szívünk legmélyéből fakadó. Mária ugyanis nem tud békességet, szabadulást adni Fia által, ha szándékunk a bűn elhagyására nem hiteles. A Szeretetláng csak akkor működik bennünk, ha frontálisan elutasítjuk mindazt, ami Istent megbántja! Ha legalább a megbánás és a változásra törekvés szintjén nem vagyunk hajlandók lemondani a bűnről, lemondani arról, ami életünk sötétje, szinte logikus, hogy a kegyelmi hatás nem működik; de nem azért, mert a Szűzanya ígérete meghiúsul! A szív rendellenességei hiúsítják meg azt!”